2009. december 10., csütörtök

Hogyan fejlődik a magzat?


 Az első trimeszter

A fejlődés legfontosabb időszaka. Az első hónap végére, körülbelül 2 héttel azután, hogy a menstruáció elmaradását észleltük, az embrió hozzávetőleg 12 mm hosszú. Már jól felismerhető a feje, agykezdeménye és aprócska végtagbimbói vannak. A 4. hét vége felé a szív elkezd lüktetni. Ezt még néhány hétig az ultrahangvizsgálat nem tudja kimutatni. A második hónap vége felé az embrió kb. 36 mm hosszú. Bár még további fejlődés szükséges, az életfontosságú szervek részben már kifejlődtek, a szervrendszerek: emésztő-, légző- és húgyúti szervrendszer kezdeménye már kialakult. Az ujjak, lábujjak kezdeményei jól elkülöníthetők. A szemhéjak kialakultak, de még nem nyíltak ki. A harmadik hónap vége felé az embrió magzattá fejlődik, és 90 mm hosszúra nő. A vesék elkezdenek vizeletet kiválasztani. Puha körmök formálódnak a kéz- és lábujjakon, és az állcsontokban megjelenik a húsz tejfog kezdeménye. A nemi szervek kifejlődtek, jóllehet az ultrahangképen még nem láthatók. Nem érezhető, de sokat mozog, forgolódik, nyújtózkodik, hajlítgatja az ujjait. Mivel hangszalagjai kifejlődtek, a baba néha, csendben sír. Agya kifejlődött, érezhet fájdalmat.

A harmadik hónap végére a magzat a fejlődés jelentős mérföldkövét éri el. Valamennyi szerv és szervrendszer kialakult. Ez azt jelenti, hogy sokkal kisebb a veszélye annak, hogy külső behatások veleszületett rendellenességre vezessenek.

A terhesség elején sok kismama fáradt, hányingerrel küzd. Egyeseknek elég, ha ilyenkor egy kis kekszet rágcsálnak, mások felkelni sem tudnak, olyan gyengék. Az orvos javaslatára a rosszullétek ellen vitaminok szedhetők. Mindenképpen jó, ha gyakrabban és kevesebbet eszik a várandós nő. A hangulatingadozással is meg kell küzdeni. Elég egy megható reklámfilm, hogy potyogjanak a könnyek. Engedjük szabadjára érzelmeinket! Ne maradjon bent feszültség csak amiatt, hogy mit szólnak mások! Az érzelmi változásokért a hormonok felelősek, de azt is be kell ismernünk, nehéz felfogni, hogy gyermeket várunk, és éppen a hasunkban hordozzuk. A test elkezd változni, vastagodik a derék, a mell is megnagyobbodhat. Talán az intenzív sportolást nem kívánja a leendő anya, de fontos, hogy mozogjon, friss levegőn legyen a rosszullétek ellenére is. Séta, úszás mindenképpen megengedett, de az orvossal mindenféle sportolási lehetőséget meg kellene beszélni, hiszen nem érdemes kockáztatni. A terhesség alatt a fogíny érzékenyebb lehet, könnyen begyulladhat, a fogorvost gyakrabban keressük fel és ügyeljünk a helyes és gyakori fogmosásra. A lazább ruhák kényelmesebbek már talán, de sokan simán beleférnek még a régi ruháikba. A rosszullétek a trimeszter végére talán kezdenek elmúlni, ez megkönnyebbülést hoz, azoknak, akik nagyon szenvedtek. A testsúly fokozatosan gyarapszik, érdemes helyesen a táplálkozni, nemcsak az elhízás veszélye miatt, hanem a baba fejlődése érdekében is. És ne feledjük! Nemcsak a táplálék gyarapítja a babát, hanem az érzéseink, szeretetünk is.





A második trimeszter

A magzat növekszik, súlya fokozatosan gyarapodik, míg a 6. hónap végére kb. 30 cm testhosszt és ezer grammnyi súlyt ér el. Szervei fokozatosan érettebbé válnak, ízületei hajlékonyabbak lesznek, majd erősödnek, és egyre aktívabbá válik ő maga is. Az anya szíve 20 százalékkal gyorsabban ver, így a megnövekedett mennyiségű vért keringetni tudja. Mivel fokozódik a vérkeringés, izzadékonyabb lehet a kismama. Megfigyelhető, hogy a köldöktől lefelé halvány csík jelenik meg, amely szülés után eltűnik. Érdemes oldalt fekve aludni, mert ezzel elterelhető a nyomás a gyomor mögötti fő vérszállító erekről. A 16. és a 20. hét között baba érezhetően megmozdul. Eleinte nehéz lehet megkülönböztetni az érzést a bélmozgástól, de aztán egyre biztosabban tudod, ezek rugdalások. Az érzés csodálatos, végre kézzelfogható, mindennapi bizonyíték arra, hogy Ő tényleg a pocakodban van! A megmozdulás napját fel kell jegyezni, ez a későbbiek során segítséget jelenthet a szülés várható időpontjának megerősítésében. A magzat egyre aktívabb, észlelhető, hogy mikor van ébren és mikor pihen. Ha bármikor aggodalmunk támad, hogy magzatunk ritkábban vagy kevesebbet mozog, feltétlenül keressük fel orvosunkat! A bőrön vöröses repedések jelenhetnek meg a nyúlástól, általában a hasfalon, a melleken, a csípőn, a combon és a visszerek is okozhatnak kellemetlenségeket. Magasra polcolt lábbal pihenve enyhülhetnek a tünetek. A méh rendszeresen jelentkező fájdalmatlan megkeményedései már érzékelhetők, ezek segítik a méh növekedését, vérkeringését. Ilyenkor kemény, feszes a has 1-2 percig. A belső nyomástól kisimulhat, vagy ki is fordulhat a köldök, amely a terhesség végéig úgy marad. A szív és a tüdő 50 százalékkal többet dolgozik, egyre fáradékonyabb a kismama. Eközben a kisbaba hallja az őt körülvevő hangokat, az anyja szívverését, gyomrának korgását, sőt a kívülről beszűrődő zajokat is. Ha az anyuka zenét hallgat, dúdol neki, eljut hozzá, megnyugtatja, sőt a későbbiekben is hatással lesz rá! Selymes pihe kezd nőni a bőrén. Pici körmei kinőnek. Mindössze 250 ml magzatvízben úszkál, bőven van még helye mozogni, forogni, mintegy 20 cm. Lassan kezd nőni a zsírréteg a bőre alatt, bár még mindig nagyon sovány. Bőre vékony, a vérerek tisztán láthatóak alatta. A tejfogcsírák mögött fejlődni kezdenek az állandó fogak csírái is. Bőrén fehér magzatmáz jelenik meg, ami óvja és ápolja a baba bőrét. Külső nemi szervei most már elég fejlettek ahhoz, hogy ultrahanggal meg lehessen látni, amennyiben megfelelően helyezkedik el a vizsgálat idején. Iszik a magzatvízből, gyakorolja a nyelést, fejlődik az emésztőrendszere, és értékes tápanyagokhoz is jut. Sokat mozog, a zajokra reagál. Néha csuklik, ilyenkor édesanyja érzi ezt. A trimeszter végére egyre kevesebb helye van a forgolódásra. Tüdeje folyamatosan fejlődik, de tökéletes csak a születés idejére lesz. Bőre egyre vastagabb. Valószínűleg érzékeli a fényeket.



A harmadik trimeszter

Kicsinyünk mind gyorsabban nő, hízik és fokozatosan éretté válik a szülés utáni életre. Amikor a szülés megindul, az átlagos magzat mintegy 50 cm hosszúra nőtt és körülbelül 3-4 kilogrammot nyom. A nyolcadik hónapban magzatának rúgásai már lényegesen erőteljesebbek, de túl nagyra nőtt ahhoz, hogy olyan szabadon mozogjon a méh üregében, mint azt korábban tette. A kilencedik hónapban súlya általában 250 grammot nő hetente. A négy utolsó hét során a magzat fejre fordul, és koponyája a kismedence bemenetébe rögzül, készen áll a szülésre. A várandós mama ilyenkor megkönnyebbül; ahogy mondani szokták. leszáll a méhe. Ez azt jelenti, hogy kisebb nyomás nehezedik a mellkasára és felsőhas tájékára. Úgy érzi, meg-könnyebbült a fulladástól, az általános rossz közérzettől. Természetesen nem mindegyik magzat „áll be" ebbe a helyzetbe ilyen korán. Némelyikük folyamatosan mozog egészen addig, amíg a szülés meg nem indul. A magzatok kisebb százaléka helyezkedik el medencevégű fekvésben, lábakkal vagy farral előre, a szülés megindulásának idejére.

A fájdalmatlan megkeményedések általában a terhesség utolsó heteiben figyelhetők meg, de van, hogy előbb. Mindenképpen szólni kell az orvosnak miattuk. Minél kevesebbet kellene hosszú ideig egy helyben ülni vagy állni. Az álmok gyakran a szülésről szólnak, talán aggasztóak is, de ez nem bajt jelent, csupán a félelmeket dolgozza fel az agy. Feltétlenül össze kell pakolni a kórházi holmit, ha esetleg korábban kell menni, ne maradjon otthon semmi. A baba meg tudja már különböztetni az édes és savanyú ízeket. A hallása tovább fejlődik, mozdulatai néha fájdalmasak lehetnek a mama számára. A 32. hét körül tüdeje elég fejlett, így ha megszületne, nagy esélye volna az életben maradásra, de még speciális ellátásban kellene részesülnie. A nap 90-95 százalékát átalussza, valószínűleg néha álmodik is. Mozgását számolni kell, naponta legalább tízszer érezni kell, ennek hiányában beszélni kell az orvossal. Megkülönböztet fényt és sötétséget. Gyorsan hízik, haja és körmei is megnőnek, vannak babák, akik szétkarmolt arccal születnek. A 38. héten tüdeje teljesen felkészült a levegő légzésére, gyakorolna is, de mivel nincs levegője, sok magzatvizet nyel, és ettől gyakran csuklik. A következő hét körül beleiben sötét, ragadós anyag, a magzatszurok összegyűlik, ez a születés után hamar távozik az első széklet formájában (előfordul, hogy belekakil a magzatvízbe, ettől zöldes lesz a magzatvíz, erről azonnal értesíteni kell az orvost). Az utolsó héten, készen áll a szülésre, talán kér még egy kis gondolkodási időt mielőtt kibújik klimatizált otthonából, de már hamarosan a kezedben tarthatod!

Pelenkakiütés


A legfontosabb, napjában többször visszatérő teendő a pelenkázás, vagyis a pelenka alatti bőrfelület rendszeres és alapos megtisztítása. Ehhez a szappanos lemosás, illetve törlőkendő használata a legcélszerűbb. Az úgynevezett pelenkakiütés a csecsemőkor egyik leggyakoribb bőrproblémája - a 7-15 hónapos babák közel 20-75 százalékánál előfordul legalább egyszer, még a leggondosabb ápolás mellett is. A fürdetés minden családban visszatérő szertartás. Mivel a bőrszárazságra a legtöbb kisbaba hajlamos, fürdetésnél (a pelenkázott testfelületeik lemosásánál is) használjunk különböző növényi olajokat tartalmazó lemosókat, gyógyfürdőkészítményeket, illetve a gyermekorvos által felírt, patikában elkészíttetett fürdető kenőcsöket, popsikrémeket. Hasznos lehet, ha fürdetés előtt gyengéd mozdulatokkal belemasszírozzuk a pici bőrébe a gyógyszertári kenőcsöt, növényi alapú olajat.

Egészséges bőrű csecsemőknél is használjunk a fenéktájéki bőr ápolásához víztaszító babakrémet, illetve hintőport, ezzel védhetjük e fedett testfelületet a befülledéstől, kipállástól.
A kezdő anyukák valószínűleg nem is gondolnak arra, hogy a nehezen gyógyuló, hámló, vörös, foltos "kiütéseket" a szükségesnél ritkább pelenkacsere, esetleg a sérült, érzékeny bőrfelület erőteljes tisztítása, s valamely irritáló anyag - például mosószermaradvány - jelenléte okozhatja. Kislányoknál a pelenkakiütés jelentkezhet a szeméremajak környékén is. A csecsemőkori bőrtünetek létrejöttében nemcsak külső tényezők játszhatnak szerepet, hanem a táplálék összetétele (pl. tejkiütésnél), illetve gombás fertőzés is.
Gyakran csak további szakorvosi vizsgálat döntheti el, hogy a bőrtünet hátterében nem áll-e valamilyen egyéb egészségügyi probléma.

Parázs a szájban: az afta (szájpenész)


Vírusos eredet? -  Típusai -  Jellemző tünetek -  Kezelése
A fogorvosi gyakorlatban szinte mindennapos jelenségnek számít, átmenetileg szinte mindenkit érint, és egyértelmű okát a mai napig nem ismerjük pontosan. A szájnyálkahártya fekélyszerű elváltozása, az afta jelentkezhet a nyelven, a pofahúson, az ajkakon vagy az ínyen; lehet tűszúrásnyi vagy terjedelmesebb, érem nagyságú; tarthat néhány napig, vagy akár hetekig.


Mikrobiológiai vizsgálatokkal kimutatható, hogy a normál szájflóra igen komplex aerob-anaerob (oxigén jelenlétében, illetve anélkül szaporodó) baktériumokból áll. A szájnyálkahártya krónikus gyulladása esetén a normál flóra lassan kiszorul, átengedve helyét a kóros baktériumoknak.

Afta

Vírusos eredet?

Az említett bakteriológiai jelenségek szoros összefüggésben vannak a fognyaki lepedékkel, viszont a kicsiny fekélyes (aftás) szájnyálkahártya-elváltozást önmagában nem magyarázzák, mint ahogy a jelenség immunológiai besorolása sem egyértelmű.

Több adat szól a betegség vírusos eredete mellett. Az afta nagyon hasonlít a herpeszes felmaródáshoz, de visszatérő aftából nem sikerült izolálni a herpeszvírust, ugyanígy az ellenanyagait sem, habár elektronmikroszkóppal bizonyították egyes zárványok herpeszszerű jellegét. Még szembetűnőbb az adenovírusok lappangó csoportjába tartozó bizonyos vírusok kimutatása. Utóbbiakkal öt éves korig fertőződhetünk meg, felismerhető tünetek nélkül. Az aftás betegek kb. 60%-ában, míg egészséges felnőttek 2%-ában lehet adenovírus antigént kimutatni a szájnyálkahártyáról vett kaparékban. A gyakorta visszatérő afta a gazdaszervezet immunrendszerének károsodására is következtetni enged.

Típusai

Az afta típusai, megjelenési formájuk szerint a következők:

1. Mikulicz-féle afták:
Lencsényi, egyesével jelentkező afták a laza szájnyálkahártyán, melyek kb. egy hét után, spontán, heg nélkül gyógyulnak. Ez a forma az aftás szájgyulladások között a leggyakoribb, 100 kiújuló szájfekélyes beteg közül 81 ebben szenved.

2. Sutton-féle afták:
Babérlevélnyi, vagy ennél nagyobb, egyesével jelentkező afták, melyek mélyre hatolnak. Leginkább a kis nyálmirigyekkel bőven alábélelt nyálkahártyán fordulnak elő, és egy-két hónapig is eltart, míg begyógyulnak, heget hagyva maguk után. Száz kiújuló szájfekélyes beteg közül nyolcnak vannak nagy aftái.

3.Cooke-féle herpeszszerű fekélyesedés:
A szájnyálkahártya bármely területén előforduló, tűszúrásnyi-gombostűfejnyi erózió, melyből egyszerre egyszáz is megjelenhet. Ugyancsak 8%-ban fordul elő a szájfekélyek között. A Mikulicz- és Sutton-aftákkal felváltva is előfordulhatnak egy betegnél.

Jellemző tünetek

A Mikulicz-afta fiatal felnőtteken, különösen húsz éves kor körül gyakori, a többi típus inkább felnőtteknél jelentkezik. Szövettani képe alapján a Mikulicz- és Sutton-afta késői típusú allergiás reakciónak mondható. A vírusos és allergiás eredet nem mond ellent egymásnak, mivel akut vírusfertőzések együtt járhatnak átmeneti autoimmun betegségekkel. Ez a fajta autoimmunitás nem az immunrendszer kóros működése miatt alakul ki, és a vírus pusztulásával el is múlhat.

A kiújuló aftás szájgyulladás nem progresszív autoimmun jelenség, ezért rövidebb-hosszabb idő után végleg elmúlhat. Tüneteit tekintve többnyire láztalanul kezdődik, kevés afta jelenik meg a szájban, eleinte évente többször, majd egyre sűrűbben: havonta, hetente. Máskor herpeszszerű fekély keletkezik, először láz és nyirokcsomó-duzzanat kíséretében: ez elmúlik, de az afták egyesével visszatérnek. Keletkezésüket stressz (pl. vizsgaidőszak) és fokozott fizikai megterhelés is elősegítheti.

Kezelése

Mivel az allergént a szájnyálkahártyában tételezzük fel, gyógyításában főként a helyi kezelés jöhet szóba, erre többféle antiszeptikus szájöblögető alkalmas. A kezelés során törekednek a száj fertőzött hámtól való megszabadítására, ám ez természetesen csak fokozatosan történhet meg.

A gyógyításhoz tartozik még az előidéző okok kiküszöbölése: góctalanítás, a rossz fogpótlások és éles szélű tömések megigazítása, a fogkő eltávolítása, esetleg pszichoterápia. A beteg érzékenysége az aftából vagy a torokflórából kitenyésztett vakcinával is csökkenthető.

Forrás:vital.hu

Fogzás és alvás


A fogzás komoly alvási problémákat okozhat a babánál. A rossz hír az, hogy a második félévben , amikor egyébként is rengeteg oka van a babának a nyugtalan éjszakai alvásra (sok élmény napközben, mozgásfejlődési ugrások, szeparációs szorongás stb.), meglehetősen nehéz megállapítani, hogy most azért nem alszik a kicsi, mert fogzik, vagy esetleg valamilyen más oka van a rossz alvásra. A jó hír viszont az, hogy nem lehetlen felismerni a fogzás jeleit és megelőzni az ennek okán kialakuló alvászavarokat.



Ha a baba fogzik, annak már napközben vannak jelei:

    * folyton rágcsál valamit (kezét, játékokat stb.)
    * nyűgös, nem találja a helyét
    * napközben is nehezen alszik el, korábban felébred a nappali alvásból
    * nyálzik
    * az ínye kifehéredik, duzzadt, akár véres is lehet
    * a szájában afta van
    * étvágytalan
    * a széklete zöld lesz (anyatejes babánál), enyhe hasmenése van, kisebesedik a popsija

A helyi fájdalomcsillapító zselék (pl. Dentinox) csak pillanatnyi megoldást nyújtanak (néhány percig hat csak), ezeket a nappali problémák kiváltására használhatjuk (ha pl. azért nem akar enni a baba, mert fáj a foga). A nyűgösködés megoldására homeopátiás szereket érdemes bevetni. Ha csak szimplán nyűgös a baba és akkor sem nyugszik meg, ha felvesszük, akkor a Pulsatilla CH15-ből lehet óránként 1-1 szemet adni, ha kézben megnyugszik, akkor a Chamomilla CH15-ből adhatunk szintén 1-1 golyócskát.

 A fogzás alvásra gyakorolt negatív hatásait egyénreszabott homeopátiás módszerekkel orvosolhatjuk. A megfelelő alkati szert -azt, ami a mi gyermekünknek a legjobban beválik- a legpontosabban homeopátiás orvos tudja megmondani, de magunk is próbálkozhatunk. A legtöbb babánál beválik a Viburcol kúp, amely fájdalomcsillapító hatású, és a Chamomilla CH15, melyből délután 1 golyócskát adhatunk, elalvás előtt pedig 5-öt. A golyókat műanyag kanálban, vízben feloldva kell odaadni a babának. Ha azonban ezek nem segítenek, megpróbálkozhatunk magunk kiválasztani a megfelelő alkati szert e felsorolás alapján: Fogzásra alkati szerek

A fogzás kellemetlen tüneteire jótékony hatással van a borostyánlánc is, melynek jótékony hatásáról sokan beszámoltak már. A borostyánláncot folyamatosan viselheti a baba és általános immunerősítő, fájdalomcsillapító hatása van. Éjszakára nem kell levenni, de ha csak nappalra viseli a pici, az alvásra gyakorolt hatása akkor is érvényesül.

Nagyon fontos, hogy a nehéz fogzás, a fogak túlságosan lassú áttörését vitaminhiány is okozhatja, illetve segíthetjük is a gyorsabb áttörést, ezáltal csökkentve a nyugtalan éjszakák számát. Fontos a D-vitamin megfelelő adagolása, ezt 1 éves koráig folyamatosan, 3 éves korig pedig októbertől-áprilisi kapja a baba. A B1 vitamin, valamint egyes nyomelemek (kalcium, magnézium) hiánya is okozhat nehéz fogzást, ezért fontos a változatos étkezés, a vitamindús zöldségek és gyümölcsök fogyasztása. Ha lehet, kerüljük a hőkezelt bébiételeket, mert ezekből sok vitamin elvész a hőkezelés során, helyette főzzünk mi magunk a babának, ha lehet, akkor friss, szezonális hozzávalókból, ha erre nincs mód, akkor fagyasztott zöldségekből.

Mielőbb szoktassuk darabos ételekhez és rágáshoz a babát, így folyamatosan masszírozza az ínyéta, amivel nemcsak a fájdalmat csökkenti, hanem elősegíti a gyorsabb áttörést is. 

Fogzás



A fogzáson, a tejfogak kibújásán mindenkinek át kell esnie. De mint a legtöbb ilyen dolgot, vannak babák, akik ezt is panaszmentesen viselik, és vannak, akik keményen megszenvedik, mire szép kis fogacskák fehérlenek fel a mosolyok mögött. Kibújástól fogváltásig: a tejfogak.

Észrevehető?

Sok kisbabánál észre sem lehet venni, hogy éppen bújik a foga. Mások belázasodnak, sírdogálnak, nyűgösek, megváltozik az emésztésük, étvágyuk, piros lesz a popsijuk, hasmenésük lesz, megduzzad az ínyük, fáj a fejük, ingerlékenyek lesznek, fáradtak, levertek.

Segédeszközök

Nem jósolható meg előre, ki hogyan viseli majd a fogzás folyamatát. Kitaláltak már sokféle "segédeszközt": kaphatunk ínyre kenhető csodakenőcsöket, kivonatokat, hűthető rágókát, próbálkozhatunk természetesebb módon is, például fagyasztott sárgarépa darabkákat adni a babának, az biztos, ezen a folyamaton valóban mindenkinek "túl kell esnie". Hogy melyik babánál mi válik majd be, azt leginkább csak a gyakorlat fogja tudni eldönteni.

Megelőző szoptatás?

Az azonban már bizonyított, hogy mindenféle későbbi fogprobléma megelőzésének egyik leghatékonyabb eszköze a szoptatás. Egyrészt, mert az anyamellből szopás elősegíti az állcsontok megfelelő növekedését, másrészt mert az anyatej tartalmazza azokat az összetevőket, amelyek szükségesek a fogcsírák elmeszesedéséhez (mineralizációhoz).

Tünetek

A fentebb sorolt lehetséges jelek mellett vannak mindenkinél megjelenő "ismertetőjegyei" is a fogak bújásának. A csecsemők ilyenkor sokat nyálzanak, kezüket a megszokottnál többször tömik a szájukba (gyakran éppen csak addig válnak meg tőle, amíg mást eszegetnek), és minden kezük ügyébe kerülő tárgyat igyekeznek megrágcsálni. Gyakori tünet még a hőemelkedés, hasmenés, nyirokduzzanat, piros popsi, olykor kis kelések az ínyen.

Mikor, hogyan?

Hogy kinél mikor jelennek meg az első tejfogak, jelentős szórást mutat. Vannak babák, akik már egy foggal jönnek világra, és vannak olyanok is, akik még az első születésnapjukat is fog nélkül ünneplik. Nagy általánosságban a 6. hónapra teszik az első fogak kibújásának idejét.

Ezek az első fogak általában párosan, szimmetrikus rendszerben jelennek meg. Természetesen akkor sem kell megijedni, ha nem egyszerre bújnak ki a "párok"; előfordulhat az is, hogy két fog kibújása között négy-hat hónap is eltelik.

Segíthetünk?

Ha kisbabánk is azok közé tartozik, akik láthatóan szenvednek a fogzás gyötrelmeitől, átmenetileg enyhíthetjük fájdalmait a tünetek kezelésével. Hűthető rágókákat bababoltokban találhatunk, de vannak, akik a fagyasztott zöldségek rágicsálására esküsznek; mindkét változat "gyógyító ereje" abban rejlik, hogy hűsíti a duzzadt, fájó ínyt.

Patikákban kapható többféle ecsetelő is, mellyel naponta kétszer egy gézlapra kenve bedörzsölhetjük az ínyt. Ezek a folyadékok gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaznak, és egy időre érzéstelenítik a bekent felületet.

Súlyosabb tünetek jelentkezése esetén (láz, hasmenés, tartósan piros popsi) érdemes a gyerekorvossal konzultálni a kezelés lehetőségeiről.

Tejfogak ápolása

A tejfogak megfelelő ápolása nem csak a későbbi szokás kialakítása miatt nagyon fontos. A maradó fogazat csírái már a magzat fogínyében is megtalálhatók; a tejfogak védelme egyszerre jelenti a felnőtt fogazat egészsége érdekében tett "óvintézkedéseket" is.

Az első fogacskákat szoptatás után törölgessük át egy nedves gézlappal. Amikor a baba már tud fogni, adjunk neki "gyerekfogkefét": kaphatók olyan változatok, melyek egyik felén egy műanyag, dudoros rágóka van a legkisebbeknek, másik felén "igazi" fogkefe a mély tisztításhoz. Eleinte hagyjuk, hadd rágicsálja, majd mi is mossuk meg neki alaposabban; a fontos, hogy a rendszeres fogmosás szokását, igényét már kezdetektől próbáljuk kialakítani.

Fogváltás

A tejfogak hat-tizenkét éves kor között cserélődnek le a végleges fogazatra, melyek körülbelül tizenhat éves korra alakulnak ki teljesen. Kihullásuk egyénenként változó időben történhet, de mindig alkalmat nyújt a családi játékok, mesék, legendák megteremtésére, például a kisegérről, fogtündérről (kinél hogy), aki "elviszi a tejfogat, hoz helyette vasfogat", vagy kis ajándékokat.

Amikor már várható a tejfogak mozgása, cserélődése, érdemes a gyerekekkel elbeszélgetni a folyamatról, annak részleteiről, mibenlétéről, természetességéről, hogy ne ijedjen meg, amikor "vele is megtörténik" majd.Forrás: [origo]

2009. december 9., szerda

Étkezés


A baba egészséges fejlődése szempontjából,már a terhesség korai szakaszában megfelelően kell táplálkoznunk.Étrendünk legyen változatos,zöldség-gyümölcs,tej-tejtermék és hús.Emellett javaslom,hogy már terhességed alatt kezdd el szedni az Elevit vitaminkészítményt.A megfelelő táplálkozás mellett járjunk friss levegőre,sétáljunk,de ne terheljük túl magunkat.Kerüljük a túlzott tömeget (különösen járvány,fertőzésveszély idején),a stresszt.Szoptatás alatt kerüljük a puffasztó hatású ételeket.Ilyen ételek a bab,borsó,lencse,káposzta,kelkáposzta,karfiol,szénsavas üdítők...Ha tehetjük szoptassuk a babát minél tovább(minimum fél év,maximum 1,5-2 év),Én úgy gondolom 1-1,5 éves koráig mindenképp érdemes,ezáltal védve van sok betegségtől,erősebb lesz az immunrendszere.Állítólag azok a babák,akik tovább kapják az anyatejet,intelligensebbek,kiegyensúlyozottabbak lesznek.                                                                                                                                                            

Hozzátáplálás táblázat


Elsőként 5-7 hónapos korban, amikor a baba már érett a hozzátáplálásra (tud fogni, érdeklődik az ételek után, az emésztőrendszere képes feldolgozni az ételeket, tehát nem “köszön vissza” a székletében egy az egyben, amit megevett, valamint elérkezett egy növekedési ugrás, amit 220-250 ml tápszerrel vagy 3-4 napon át gyakrabbi szoptatással sem tudsz kielégíteni), el lehet kezdeni a legártalmatlanabb gyümölcsökkel, zöldségekkel a kóstolgatást. Lehet gyümölcsleveket is adni, de kezdheted azonnal pépekkel is. A legkevésbé ártalmatlan az alma és a krumpli, de mindkettő foghatja a székletet, ezért ha ezt tapasztalod, érdemes kipróbálni az őszibarackot. Egy-egy új ételből először mindig csak 1-2 kanállal adjál, másnap már kaphat 10 kanállal, harmadnap pedig egy egész adagot megehet, ha nem jelentkeztek rajta allergiás tünetek (hasfájás, kiütés, nyugtalan alvás, nyűgösség).

A hozzátáplálási táblázatban található ételek ennek megfelelően fokozatosan vezethetőek be, a hónapokat sem kell nagyon szigorúan venni a zöldségek-gyümölcsök esetében, inkább csak az első két hónapban kell fokozottan óvatosnak lenni.
Amire viszont vigyázni kell, azok az ételféleségek, amik allergiát, súlyos allergiás tüneteket okozhatnak:
  • tejtermékek (sajt, túró, kefír stb.) – csak 8 hónapos kortól adható
  • tej – 1 éves kor után adható, 2 éves korig ne adj csökkentett zsírtartalmú tejet a babának!
  • méz – 1 éves korig a botulizmus fertőzés miatt kerülendő
  • kifli, kenyér – csak 8 hónapos kortól adható
  • tojás – 10 hónapos kortól adható
  • aprómagvas gyümölcsök (eper, szeder, áfonya, ribizke stb.) – ha éppen szezonja van, már 1 évesen megkóstolhatja, de inkább várj vele másfél éves korig
  • mogyoró, dió – csak 1 éves kor után (allergizál és félre is nyelheti), az amerikai mogyorót 2 éves kor után adhatod, mert súlyos fulladásos allergiás reakciót okozhat!!!

Fontos, hogy a tejtermékeket, tejet, kenyeret, kiflit, gabonaféléket csak akkor vezessük be a táblázatban előírt időpontokban, ha a családban nem fordult elő tejallergia vagy gluténallergia, egyéb esetben konzultáljunk a gyermekorvossal a bevezetés időpontját és módját illetően.

És most álljon itt a részletes hozzátáplálási táblázat:

6 hónapos kortól adható
alma, őszibarack, meggy, gesztenye
burgonya, sárgarépa, sütőtök, cékla
gabona-pelyhek, rizs, búza, zab, kukorica

7 hónapos kortól adható
banán, körte, narancs, citrom
paradicsom, cukkini, saláta (főzeléknek elkészítve), brokkoli,
fehérrépa, pasztinák, zeller, spárga, tök, uborka (sütve vagy főzve),
passzírozott zöldborsó (héj nélkül), tökfélék
hús: csirke, pulyka
étolaj : 1 kávés- kanál / 1 dl főzelék petrezselyem, zellerlevél, kapor, metélőhagyma

8 hónapos kortól adható
kenyérhéj, kifli
szilva, ringló, sárgabarack, görögdinnye, sárgadinnye, cseresznye
zöldborsó, karalábé, kelkáposzta, karfiol, csicsóka,
vörös- és fokhagyma (sütve vagy főzve), spenót,
sóska, lencse, sárgaborsó, felesborsó, bab
hús: marha, sertéshús, hal, csirkemáj legfeljebb heti 1 alkalommal
Ha a családban nem fordult elő allergiás megbetegedés: kefír,
natúr joghurt, túró, sajt, kis mennyiségben, főzelék vagy gyümölcs kiegészítéseként
árpa, rozspehely
bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, szurokfű, citromfű, lestyán
gyümölcsteák

10-11 hónapos kortól adható
káposzta, padlizsán, zöldbab, rebarbara, mángold
főtt tojássárgája heti 1-2 alkalommal

1 éves kortól adható
uborka nyersen vagy savanyítva (reszelve), retek,
vöröshagyma és fokhagyma nyersen,
szójatofu, szójatej, csicseriborsó, szójabab, paprika
tehéntej, vaj, tejszín, tejföl, kecsketej, és kecskesajtok,
juhtúró, juhsajt
teljes kiőrlésű gabonák, köles, hajdina
méz, tojásfehérje, mandula, napraforgómag,
tökmag és egyéb olajos magvak
gyógynövényteák (menta, cirtomfű, csalán)


Másfél éves kortól adható
kiwi, ribiszke, feketeribiszke, szeder, egres,
csipkebogyó, áfonya, som, málna, eper, szamóca,
déligyümölcsök (ananász, mangó, grapefruit stb.)

2009. december 8., kedd

Mit egyen,ha várandós?


A terhes nőnek nem kell mindenképpen meghíznia, de az is ártalmas, ha diétára fogja magát. Ha a várandós nő nagyjából változatlan életmódot folytat, energiaszükséglete átlagosan mindössze 15%-kal nő, ami 300 többletkalóriát jelent. Ha pedig kíméli magát ezen időszak alatt, elegendő 200 kalóriával többet magához vennie.
                                                                                                 Terhesség és étkezés

Nagyobb mennyiségű táplálékot kell fogyasztaniuk azoknak a kismamáknak, akik még nem töltötték be 18. évüket, nehéz, fárasztó munkát végeznek, vagy gyors egymásutánban több gyermeket szültek. Optimális esetben a magasságtól és testsúlytól függően 9-12 kg súlytöbblet jön létre a terhesség alatt.

A változatos étrend biztosítja a vitaminok és ásványi anyagok folyamatos pótlását. Az alábbiakban azokat a tápanyagokat soroljuk fel, amelyek kiemelkedően fontosak a magzat fejlődésének és az anya egészségének megőrzése szempontjából.

Kalcium

A magzat csontozatának és fogazatának nélkülözhetetlen építőköve. Terhesség idején a normális mennyiség dupláját kell fogyasztani. Forrásai: a tej, sajt, joghurt, túró, savanyú káposzta, paradicsom, szardínia. A napi szükségletet fedezhetjük pl. 100 g kemény sajtból, 170 g szardíniából, 6 dl tejből. Ízletes kalcium- és fehérjebombához jutunk, ha egy pohár tejből és banánból turmixot készítünk.

Vas

A magzatnak vasraktárat kell kiépítenie a születése utánra, és számolni kell az anya megnövekedett vasigényével is. Az állati táplálékból származó vas könnyebben felszívódik, mint a növényi eredetű. Forrásai: sovány vörös hús, belsőségek, tonhal, spenót, zöldfőzelékek, aszalt sárgabarack. A máj ugyan vasban dús táplálék, mégis csupán mértékletes fogyasztása tanácsos a különösen magas A-vitamintartalom miatt, mely ártalmas lehet a magzat fejlődésére.

Folsav

A magzat központi idegrendszerének fejlődéséhez szükséges, különösen a terhesség első néhány hetében. A terhesség alatt a normál mennyiség többszörösére van szükség. Forrásai: friss, sötétzöld színű leveles zöldségek, brokkoli, spenót, korpás kenyér, zabpehely, zöldborsó, mandula, banán, tojássárgája.

Fehérje

A magzat és különösen a magzati agy fejlődéséhez rendkívül fontos a fehérjepótlás. Forrásai: hal, hús, dió, mogyoró, hüvelyesek, tojás, tejtermékek; de ügyeljünk arra, hol zsírszegény húsokat fogyasszunk.

C-vitamin

Erősíti a szervezet ellenálló képességét, segíti a méhlepény megfelelő működését és a vasi felszívódását. Forrásai: friss gyümölcsök, zöldségek; legkiválóbbak a narancs, alma, paprika, paradicsom, egres, fekete és piros ribiszke, kelkáposzta, kelbimbó, karalábé, sóska.

Rostok

A terhesség alatt gyakran fordul elő székrekedés; rostdús táplálkozással ennek elejét vehetjük. Forrásai: rostokban gazdagok a zöldségek, gyümölcsök, a korpás kenyér, mogyoró, dió, korpás lisztből készült tészta, barna rizs, mazsola, aszalt sárgabarack, zöldborsó is.

Ha valaki kiegyensúlyozottan, rendszeresen táplálkozik, általában nincs szükség kiegészítő gyógyszerekre; a vasat a nehéz felszívódás, a folsavat pedig a gyors kiürülés miatt azonban gyakran csak gyógyszerekkel pótolhatjuk. Ha az étrendet multivitamin-készítményekkel kívánjuk kiegészíteni, beszéljük meg kezelőorvosunkkal! A magzat fejlődésének alapja a helyes táplálkozás, így lesz az újszülött erős, egészséges!Forrás:vital.hu

Vegetarianizmus



Én,mint sokan velem egyetemben,ellenzem a vegetarianizmust. Különösen veszélyesnek találom kismamák,és csecsemők számára,ugyanis a magzat és később a baba,kisgyermek olyan fontos fehérjéktől esik el,amik nélkülözhetetlenek az egészséges fejlődés szempontjából.

Szex és lélek


Sok nő szülés után,vagy már a terhesség alatt szégyenleni kezdi testét,kövérnek,löttyedtnek tekinti magát.Pedig statisztikák szerint a férfiak 97 %-a vonzónak tartja párját terhesen,illetve szülés után.Szexuálisan kívánja és gyakran fantáziál is róla.A maradék 3 % nem érdemli meg,hogy családja legyen.Tilos a szülés után fogyókúrába kezdenünk,mert ezzel nemcsak az anyatej tápértékéből és vitamintartalmából veszíthetünk,hanem könnyen megeshet,hogy elapad a tej.Én javaslom a szülés utáni 6. héttől a szexuális együttlétet párunkkal,természetesen ha nőgyógyászunk mindent rendben talál..Ez mindkét félre jótékony hatással van,mind testileg,mind lelkileg.Segít,hogy vonzóbbnak érezzük magunkat,csökkenti a stressz okozta feszültséget.

Körülmetélés (circumcisio)

A körülmetélés az egyik legrégebben végezett sebészi procedúra a földön. A bevatkozást már 6000 évvel ezelőtt végezték az ősi Egyiptomban is. Circumcisió aránya USA-ban 90% körüli, ezzel szemben az Európai országokban sokkal ritkább.


A fityma bőrének különböző funkció vannak:
• Védi a húgycsövet és a glans penis-t a külső behatásoktól
• Nagyon sok érző idegvégződés található a fityma bőrének bellemezén, mely sexuális élményeket erősíti
• „kenőanyagot” szolgál a hüvelyi behatoláshoz
• Lokális immunbarrier (Langerhans sejteket) tartalmaz
• Esetleges férfi nemi szervet érintő műtéteknél, ez a fityma bőre jól felhasználható

A körülmetélés indikációi
1. Kóros fitymaszűkület, bőr nem húzható le a makkról.
2. Visszatérő ún. paraphimzózis, ilyen esetben a fityma bőr nehezen húzható nyugalmi állapotban vissza a hímvesszőre, vizenyő, gyulladás alakul ki.
3. A fityma bőrét érintő betegségekben ilyen pl. a bőr elfehéredésével járó szűkület (Lichen sclerosis, Balanitis xeroitca obliternas BXO)
4. Condyloma acuminatum penis esetén
5. Különböző penis műtétek esetén
6. Nem orvosi indikáció: vallási, kulturális, szociális, személyes ok


körülmetélés

Gyermeki lélek


A gyermekek lelke még sokkal érzékenyebb,mint a felnőtteké. Sokszor szinte váratlanul,vagy semmiségeken tudnak sírni,vagy nevetni.Legtöbbször nem is értjük miért kezd el sírni a baba. Éhes,szomjas,fázik,melege van,fáj a pocija,jön a fogacskája,hirtelen eszébe jut valami,idővel kitapasztaljuk,hogy mi a baj. Fontos,hogy türelmesek legyünk a picivel,ha látja,megérzi ingerültségünket sokkal nyűgösebb lesz. A fáradtság,kialvatlanság ingerültté tesz,ezért néha hajlamosak vagyunk túlreagálni a baba sírását,hisztijeit. Ha úgy érezzük,hogy elegünk van,akkor se kiabáljunk a picivel,inkább vegyünk egy mély levegőt.Ne feledje,minnél ingerültebbek vagyunk,annál szomorúbb lesz a baba.Mosolyogjunk a picire,játszunk vele,becézgessük és ő meghálálja a törődést.

2009. december 2., szerda

Az anyatej és a szoptatás

A csecsemő fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a szoptatás. Az anyatej jelenti a kisbaba számára a táplálékot, lehetőséget az édesanyával való testi közelségre. Egyszóval magát az Életet!






Hogyan történik a tejelválasztás a szoptatás alatt?



Mindkét mell 20 részre vagy lebenyre tagolódik, amelyek a tejtermelő mirigyek kötegeit tartalmazzák. Működésüket hormonok serkentik, az anyatej pedig parányi csatornákon jut el a mellbimbóhoz. Az anyatej raktározása főként a bimbóudvar vezetékeiben történik Ez a terület a mellbimbó körüli sötét területnek felel meg. Szoptatás alatt a kisbaba a bimbót és a bimbóudvart egyaránt a szájához veszi. Ilyenkor az anyatej a vezetékekből a bimbón keresztül folyik ki. Az emlők kiválasztotta első tej a colostrum, amely kb. 3 napig termelődik.



anyatej, szoptatás, újszülött, kisbaba, kismama, tejelválasztás,tejtermelés, A colostrum, más néven előtej a kisbaba számára nagyon értékes, mert sok fehérjét és antitestet tartalmaz. Ezek az anyai antitestek védik az újszülöttet, és erős immunrendszert fejlesztenek ki. Az előtej nem pótolható idegen női- vagy tehéntejjel ugyanolyan eredménnyel. A colostrum emellett székletlazítóként is hat, és segít a meconium kiürítésében. Meconiumnak, vagy magzatburoknak nevezzük az újszülött első sötétzöld székletét.

A colostrumot fokozatosan kékesfehér színű érett anyatej termelése váltja fel. Ennek első része a vízszerű előtej. A szoptatás folytatásával a hormonális stimuláció hatására a mirigyek utótejet választanak ki. Az édesanyák ilyenkor bizsergő érzésről számolnak be, amelyet az emlőben éreznek. Ez normális jelenség. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem megy a szoptatás az édesanyának. Ilyenkor nagy segítség lehet a mellszívó. Tekintse meg mellszívó készülékünket!

Az anyatej állagának változása



A szoptatás kezdetén az anyatej édesebb (laktózdús), energiatartalma alacsonyabb, azáltal szomjúságoltó és enyhén hashajtó hatású, míg a szoptatás vége felé zsírdús, magas a kalóriatartalma, ezáltal laktat. A délelőtt termelődő anyatej magas zsírtartalmú, alacsony fehérje- és cukortartalmú, mennyiségileg kevesebb. Déltől növekszik a fehérje- és cukortartalma, és mennyiségileg is több termelődik.





anyatej, szoptatás, lefejés, kismama, csecsemő Az újszülött emésztőnedve még elégtelen működésű, nem képes bármilyen fehérje tökéletes lebontására, ezért allergiás tüneteket okozhat az állati, néha az idegen anyatej is. Minden emlős élőlénynek a saját szülőanyja biztosíthatja szoptatás által a legtökéletesebb anyatejet. A csecsemőnek a saját édesanyja tejére van szüksége, ettől gyarapszik a legjobban, függetlenül attól, hogy látszólag a tej világos és híg, vagy sűrű és sárga. Ha sokat szopik a baba, akkor az anyatej hígabb, ha kevesebbet, akkor sűrűbb, tehát mindig olyan, amilyenre éppen szüksége van. A lefejt anyatej, az ismeretlen korú csecsemő mamájának a teje ennek az igénynek nem tud eleget tenni.

Miért fontos az anyatej?



Az a csodálatos összhang, ami a baba szopási készsége és az anya tejtermelése közti egyensúlyt szabályozza, semmivel nem pótolható, és semmilyen új technikai csodával nem utánozható. Az anyatej tiszta, csíramentes, olyan védőanyagokat és immunsejteket tartalmaz, ami véd a fertőzések és a bélhurut ellen. Egyenletes testhőmérsékletűen meleg. Az anyatej mindig friss. A baba étvágya szerint fogyaszthat belőle, ezért ritkán fordul elő túltáplálás. Az igénye szerint szopó babának nincs szüksége folyadékpótlásra (tea, víz, limonádé) és megnyugtató cumizásra. Ideális esetben a csecsemő hathónapos koráig szopik, K-és D-vitamin, szükség esetén gyógytea, gyümölcslé, vas hozzáadásával. Az is nagyon jó, ha legalább három hónapos koráig történik a szoptatás, de mondhatni elengedhetetlen az első hat hétben az anyatej. S ha belegondolunk, hogy az újszülött 50 grammot, egy hathetes baba alkalmanként 120-150 grammot eszik, kivételes eset, amikor a két mellben ne lenne fél deci, illetve egy-két deci anyatej. A kevesebb is több a semminél, a néhány cseppben is van egy pici védőanyag. Előfordulhat azonban, hogy az édesanyának problémát jelent a szoptatás, ilyenkor szükség lehet egy mellszívó készülékre!

A szoptatás lélektana



szoptatás, lelki kapcsolat, anyaság, csecsemő, kisbaba, anyatejA szoptatás első lépéseként tegyük mellre a babát az anya-gyerek testi kapcsolatának folyamatossága, illetve a testi-lelki kapcsolat kialakulása érdekében is, ami oly nagyon fontos az egészséges személyiségfejlődés szempontjából. Minden mell alkalmas a szoptatásra. Ne veszítsük el a kedvünket! Az újszülött szopási reflexe ösztönszerűen olyan erős, hogy a kis mellbimbót és a befelé fordulót is képes befalni, ajkaival tapadókorongként körbezárni a bimbóudvarral együtt, csupán több türelemre van szükség a kismama részéről. Ilyenkor szoptassunk gyakrabban (2 óránként), és csak 5-5 percet mindkét mellből, de ne kezdjük el üvegből etetni! A gyakori és hosszantartó szoptatás fellazítja a mellbimbót, az kipállik, bereped és fáj. Átmenetileg használható a bimbóvédő (ameddig a seb begyógyul), illetve a kézi mellszívó, a bimbó kiemelése céljából. A két mell többnyire nem egyforma méretű, nem is egyforma mennyiségben termeli a tejet, a bimbó sem egyformán ereszt. A baba majd kiválasztja az ő kedvenc oldalát. Ebből többet és nagyobb élvezettel szopik. Ha nyitva van a szeme, létesítsünk vele szemkontaktust, mosolyogjunk rá, beszéljünk hozzá, hogy az evés élvezetét, a jóllakás kielégültségét összekapcsolhassa az életet adó anya látványával, hangjának, bőre tapintásának és illatának érzékelésével. Ha van rá lehetőség, a büfiztetés az apa biztonságot, védelmet nyújtó, ölelő karjaiban történjék.

újszülött,szoptatás,anyaság,anyatej,újszülött fejlődése,Ha azon ritka kivételek közé tartozik a kisbabánk, akinek nincs lehetősége szopni, nem juthat saját anyatejhez, táplálásához az első félévben részesítsük előnyben a tápszert. A tápszer kiválasztása és használata az orvos javaslatára történhet. Ha az anyatej termelés megfelelően működik, a szoptatásra azonban nincs ideje illetve módja a kismamának, kiváló megoldást jelenthet a mellszívó használata!

Gyermekbánulás


Mi a gyermekbénulás (poliomielitisz)





A gyermekbénulás olyan betegség, melynek okozója vírus (poliovírus). A poliovírus a piszkos kézről vagy tárgyakról a szájon keresztül jut a szervezetbe. A fertőzés legtöbbször tünetmentesen zajlik, de ritkán súlyos, maradandó bénulást okoz. A végtagok bénulása miatt sokan járógépbe kényszerülnek. Ha a betegség a légzőizmokat is érinti, a beteg tartós gépi lélegeztetésre szorulhat. Gyakori a halálozás is.



A gyermekbénulás néhány évtizede még járványosan fordult elő Magyarországon. 1957- ben 2334 áldozata volt és 143 beteg halt meg. 1959 óta rendszeres kapnak ellene védőoltást a gyermekek, ennek köszönhetően évek óta nem volt gyermekbénulás megbetegedés hazánkban.



Milyen oltás lehetséges a gyermekbénulás ellen?



A betegség megelőzésére kétféle oltóanyag van. Az egyik elölt vírust tartalmaz (Salk-vakcina, IPV) a másikban élő, gyengített poliovírus a hatóanyag (Sabin-csepp, OPV). A csecsemők az első Di-Per-Te (szamárköhögés-tetanusz-diftéria) oltással együtt elölt vírust tartalmazó oltóanyagot kapnak, majd a későbbi oltásokkal egyidőben Sabin cseppet. Az oltottakban mindkét oltóanyag hatására védő hatású ellenanyagok termelődnek, a Sabin csepp védőhatását emellett a bélfalban is kifejti, vagyis ott, ahol a betegséget okozó vírus a szervezetbe behatol.



Miért kell oltani, noha jelenleg nincs megbetegedés hazánkban?



A gyermekkorban kapott rendszeres oltások eredményeként védettség alakul ki a betegséggel szemben. A poliovírust behurcolhatják más országokból, így jelen lehet a környeztünkben is, de megbetegedést nem tud létrehozni. Ahol nincs oltóanyag, vagy megtagadják az oltást, rendszeresen járványok fordulhatnak elő.



Ki nem kaphat gyermekbénulás elleni oltást?



Lázas vagy súlyos betegek oltását el kell halasztani. Nem oltható az sem, akinek az előző oltás után súlyos, allergiás tünete volt vagy életet veszélyeztető allergiája van streptomycinre, neomycinre vagy polymyxin B- re (antibiotikumok). Az olthatóság elbírálása orvosi feladat!



Milyen veszéllyel járhat az oltás?



Igen ritkán előfordulhat allergiás reakció az oltóanyag beadását követően. Ennek az esélye igen csekély, Magyarországon ilyen esetről nincs tudomás. A gyermekbénulás elleni védőoltás kockázata minimális. Ha bármely oltást követően olyan reakciót észlelt, melyről előzőleg nem tájékoztatták, azonnal értesítse orvosát!



Magyarországon 10 fertőzőbetegség ellen, térítésmentesen kapnak oltást a gyermekek, ezek a következők: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib okozta agyhártyagyulladás, kanyaró, rubeola, mumpsz és hepatitisz B.

Megelőzhető-e a bölcsőhalál?





Bölcsőhalál (SIDS) Prevenciós Program a Madarász Kórházban





A bölcsőhalál típusosan a csecsemőkor problémája. A kisbaba úgy születik, hogy az anyaméhben kifejlődnek a szervei, de a légzőszerveit nem használja, azokat a születés után kell "bejáratnia".



A kisbabának kezdetben periodikus, irreguláris a légzése. A baba abbahagyja a légzést, majd a légzésleállás után visszatér a spontán légzés (20 másodpercen belül). Az ember akaratlagosan nem tudja leállítania légzését. Amint ez megtörténne, olyan mechanizmusok indulnak be, amelyek ezt nem engedik.



Periodikus légzésnél a kisbabánál is beindulnak ezek az autoregulációs mechanizmusok. Rendkívül ritka esetben az autoregulatív mechanizmus nem indul be, és ha akkor nincs közvetlen segítség, bekövetkezik a bölcsőhalál.



A prevenciós programnak ezért kell a szülők felé fordulnia. Ha a kisbaba azonnali segítséget kap, élete megmenthető. A helyzetből adódóan vagy képes a szülő azonnal segíteni, vagy tehetetlenül várja a szakember segítségét, aki természetszerűen mindig késve érkezik.



Ezekre a tényekre épült a Madarász kórházban az 1993-ban indult bölcsőhalál prevenciós program.



A bölcsőhalál prevenció célja:



* A mortalitás csökkentése.



Előfordultak olyan esetek, amikor a programban részt vevő szülők gyors beavatkozása biztosította a babák életben maradását



* Az érintett családok életminőségének javítása



A prevenciós program megpróbálja tudatosítani a szülőkben a bölcsőhalál lehetőségét. A programban való részvétel és felkészülés jelentősen csökkenti az emiatti szorongást a szülőkben, ahogy ezt a résztvevők által (a gyermek egy éves korában) kitöltött kérdőívek bizonyítják.



A bölcsőhalál teljesen egészséges kisbabánál is előfordulhat. Előre nem lehet megjósolni, kivel fog ez megtörténni. Nincs bölcsőhalál, csak kellően fel nem készített család és társadalom.

Típusosan alvás alatt következik be, az éjszaka a legveszélyesebb.

Ez az állapot kinőhető, kb. a gyermek egy éves koráig.



A bölcsőhalál előfordulása Magyarországon (1980- 1995)



*SIDS (bölcsőhalál) mortalitás 0.23 ezrelék

* A vizsgált 15 évben a bölcsőhalálban elhunytak száma: 475

* SIDS aránya a csecsemőhalálozásban 1.4%



A magyar statisztika tulajdonképpen nagyon jó, kb. 10-szer jobb, mint a világátlag. Amerikában például kb. 7000 kisbaba hal meg így évente. A magyarországi statisztika megbízható is, mivel az így meghalt kisbabákat boncolják.



Egy német statisztika szerint a bölcsőhalál döntő része az élet első 6 hónapjára esik, a legnagyobb az előfordulás a 3. hónapban. Erősen csökkenő számban ugyan, de vannak esetek a 7-12. hónapban is.



Egy tiroli statisztika szerint van egy csúcs február-március, és egy kisebb július-augusztus táján.



Az SIDS (befolyásolható) kockázati tényezői



* alvás hason fekve

* laza ágyazás, alvás puha felületen

* anyai dohányzás terhesség alatt

* a csecsemő túlhevülése (alvás közben)

* a terhesgondozás hiányosságai

* fiatalkorú anya

* alacsony születési súly, éretlenség



A hason fekvés éjszakai pozíciót jelent, egyébként felügyelet mellett lehet hason, hiszen a baba - a főorvos úr kifejezésével élve - "hasmánt ismeri meg a világot".



Sajnos a mamák 20%-a ma is dohányzik terhesen.



A SIDS prevenció lehetőségei családi körben



*A szoptatás korai megszakításának az elkerülése

* A dohányzás, alkoholizmus, kábítószerfogyasztás elkerülése

* Hátonfektetés alvás alatt

* A hőpangás elkerülése (megfelelő ágynemű, hálóöltözet, környezeti hőmérséklet biztosítása, tilos a hálósapka)

*Veszélymentes babaágy (sűrű rácsozat, kemény alap vagy feszített rugózat)

*Megfelelő ágyazás (fontos a kemény matrac, feszes lepedő, tilos a párna, puha fulladásveszélyt okozó tárgy, plüssmaci, kendő). Ne legyen rés az ágy és a matrac között; hónalj, vagy áll alatt megakasztott takaró

*Gyakori orvosi ellenőrzés, különösen infekció esetén

* Az elsősegélynyújtás, újraélesztés elsajátítása.



Alváshoz a légtér hőmérséklete 20 fok körüli legyen. A szülő tapintással ellenőrizze, hogy nincs-e túlhevülve a baba, nem izzad-e.



Kérdésre válaszolva a főorvos úr elmondta, hogy ajánlott cumizás, mint megelőzés, mert a cumizás olyan élettani folyamatokat indít be, amelyek akadályozzák a légzésleállást.



Az utóbbi időben viszont már nem nagyon javasolják az oldalt fekvést, mert az nem stabil, könnyen hasonfekvés lesz belőle, vagy a baba számára kényelmetlen. Éjszakára a háton fekvés ajánlott.



Az előadás második, gyakorlati részében bemutatták a Madarász kórház prevenciós programjában használt izraeli gyártmányú Baby Sense Hisense légzésfigyelő monitort, majd Balázs Miklósné, a kórház intenzív osztályának főnővér helyettese egy oktató babán bemutatta, hogy a monitor riasztása esetén mi a teendő. Nagyon fontos, hogy a szülő azonnal megkezdje a baba újraélesztését, mert csupán kb. 4 perce van, hogy a baba agyába mesterségesen oxigént juttasson. Ha a szakszerű segítség helyett pusztán csak mentőre vár, akkor a később megérkező szakember sem tud már teljes értékű segítséget nyújtani. A babát azonnal ki kell venni a kiságyból, levetkőztetni, megpaskolni, megcsípdesni. Ha nem indul be a légzés, a további lépéseket (légutak szabaddá tétele, befúvásos lélegeztetés, szükség esetén keringés újra indítása) célszerű szakember bemutatása alapján elsajátítani.



Dr. Szántó Imre főorvos, a prevenciós program vezetőjének 2001. június 11-én , a Virányosi Közösségi Házban elhangzott előadását próbálta jegyzetelni I.G.

Anyaság negyven felett



A szülészeti tankönyvek ideális anyai életkornak a 20-29. év közötti időszakot említik. A női egyenjogúság kiterjedésével azonban egyre gyakoribb a terhesség vállalásának kitolása a harmincas évek felé.

Hitelt érdemlő statisztikai felmérések szerint a 20-29. év közötti anyáknál legkisebb a sikertelen terhességek (korai és késő magzati veszteségek), és a szülészeti komplikációk gyakorisága. A nagy számok nyilvánvalóan nem hazudnak. Igazságuk mégis azt a már-már babonás félelmeket táplálja, mely az idősebb korban történő gyermekvállalást övezi. Hiszen mindenki hallott már olyanról, hogy valakinek "idióta" vagy "nyomorék" gyermeke született, mert "idős korban szülésre adta a fejét". Hátborzongató történeteket mesélnek idősebb szülőről, mert elvetélte magzatát, halva született gyermeke, ki kellett venni a méhét, stb.. Az egészségesen született gyermeket pedig "fel is kéne valakinek nevelni", "hogyan fogja gyermekét elindítani az életben", meg egyébként is "micsoda abnormális dolog, hogy saját gyermekének a nagymamája akar lenni". Így, az idősebb korban szülni kívánó asszonyokról ki sajnálkozva, ki megvetéssel, de a legjobb esetben is értetlenséggel vélekedik. Szerencsére még mindig sokan vannak viszont, akik a szülést az életkortól függetlenül, az asszony legtiszteletreméltóbb vállalásának tekintik.



Az említett indokolatlan félelmek sajnos még a szülésztársadalomban is gyakoriak. Gyakorta szomorúan értesülünk olyan esetekről, amikor a nőgyógyász nem vállalja a negyvenhez közeledő asszonyok meddőségének gyógyítását, mert "értse meg asszonyom, magának már semmi esélye", meg "addig erőlködünk, míg a végén rendellenes gyermeket fogunk összehozni". Az esetet elvállaló orvost a kollégái gyanakodva figyelik, a háttérben tudatlanságot vagy anyagi érdekeltséget sejtve.

Genetikai tanácsadás idősebb anyák számára

Az alábbiakban tekintsük át, mik is lehetnek az idősebb korban történő gyermekvállalás valós veszélyei a genetikai tanácsadás módszerével. A genetikai tanácsadás elsődleges megelőzés módszere, mellyel már a rendellenesség kialakulása is megelőzhető. Ennek érdekében a tanácsadó orvosnak tíz kérdésre kell pontos választ adnia. Az alábbiakban tekintsük át, milyen válaszokat adna egy orvosgenetikus 38 év feletti, egészséges, gyermeket vállaló nő számára a megválaszolandó kérdések sorrendjében.



1. Milyen veleszületett rendellenesség várható?

Idősebb anyai életkorban csak a kromoszómák számbeli rendellenességei a gyakoribbak. Ezek többsége az élettel össze nem egyeztethető súlyos, többszörös veleszületett rendellenesség. Kivételt képez a Down-szindróma (helytelen megnevezéssel mongolidiotizmus), melynek legfőbb jellegzetessége a súlyos értelmi fogyatékosság. Idősebb apai életkorral egy-két csontvázfejlődési rendellenesség mutat statisztikai összefüggést, ezek viszont olyan ritkák, hogy születéskorlátozást semmiképp nem indokolnak.

2. Eredményesen kezelhető-e a rendellenesség?

A Down-szindróma ma még eredményesen nem kezelhető betegség. A gyógypedagógia fejlődésével viszont egyre több Down-szindrómás tehető önálló életvitelre alkalmassá tenni. Az egykoron teljes képezhetetlenséggel járó rendellenességgel sújtottak ma már sokszor önálló munkavégzésre is alkalmasak.

3. Genetikai kockázat

A Down-szindróma teljes gyakorisága 1/1000 összes születés. A kockázat 40 éves korban már 2%, ami évente 1%-kal növekszik. Más rendellenesség gyakorisága nem mutat összefüggést az anyai életkorral.

4. Méhen belül idejében felismerhető-e a rendellenesség?

A Down-szindrómás gyermek születésének megelőzésére minden 37 év feletti terhesnek felajánlják a méhen belüli kromoszóma-vizsgálatot. A vizsgálat találati pontossága kvázi 100%, de kb. 2%-kal növeli a spontán vetélés kockázatát. Így mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy melyik kockázatot vállalja fel. A magasabb életkorban rutinszerűvé vált vizsgálatnak köszönhetően ma már a Down-szindrómás gyermekek túlnyomó többségét fiatalok hozzák a világra. A méhen belüli diagnosztikai lehetőséggel élő idősebb asszonyok esetében, azzal, hogy pozitív diagnózis esetén elvetetik gyermeküket, gyakorlatilag nulla annak az esélye, hogy Down-szindrómás gyermeket hozzanak a világra.

Megjegyzendő, hogy a vizsgálatot csak azoknál végzik el, akik biztosak benne, hogy beteg gyermeküket elvetetnék.

5. A gyermekvállalás anyai veszélyei

Kétségtelen, hogy idősebb anyai életkorban gyakoribb a magzati veszteség, szülészeti komplikáció és a császármetszés gyakorisága. Mindez nem közvetlenül függ össze a magasabb anyai életkorral. Az életkor nem betegség, tehát nem is jelenthet fokozott kockázatot, viszont az életkorral gyakoribbá válnak azok a belszervi és nőgyógyászati betegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbaj, idült vesebetegségek, méhizom-daganat, stb.), melyek kockázatossá tehetik a terhesség kiviselését és a szülést. Ily módon természetes, hogy magasabb anyai életkor a szokásosnál is lelkiismeretesebb orvosi odafigyelést igényel.

6. A magzat teratogén ártalmának kockázata

Teratogén ártalomnak nevezzük a méhen belül fejlődő magzat külső tényezőre (gyógyszer, vegyszer, ionizáló sugárzás, anyai betegségek, stb.) visszavezethető károsodását. Az életkor növekedésével gyakoribbá válnak olyan betegségek, melyek önmagukban (pl. cukorbetegség) vagy a kezelésükre alkalmazott gyógyszer révén (pl. epilepszia) veszélyt jelenthetnek a magzatra, sőt az anyára is. A magasabb anyai életkor, önmagában, biztosan nem teratogén.

7. A család gazdasági-kulturális körülményeinek mérlegelése

Ezen a téren az idősebb szülők gyermekei egyértelműen előnyt élveznek. Negyven felé ugyanis a gyermeknevelés anyagi feltételei általában adottak. A fiatalabb szülők ideje általában tanulással, munkával, otthonteremtéssel, diplomaszerzéssel telik, így kevesebb idő (és pénz) jut a gyermek értelmi fejlődésének segítésére. Az Egyesült Államokban végzett reprezentatív felmérések szerint a harminc év felett szült anyák gyermekei számottevően intelligensebbek.

8. A szülők sorsának a gyermek életére gyakorolt hatása

A késői életkorban vállalt gyermekek fokozottabban vannak kitéve a szülők idő előtti elveszítésének. A szülőknek illik tehát gondoskodni olyan családi, rokoni és gazdasági környezet kialakításáról, mely a gyermekek számára a szülők elveszítése vagy munkaképtelenné válása esetén megfelelő létbiztonságot jelent. Erre az idősebb szülők figyelmét ritkán kell felhívni.

9. A rendellenes utód szülői fogadtatásának felmérése

A magasabb szülői életkor megfelelő gondozás esetén tehát nem jelenti a veleszületett rendellenesség fokozott kockázatát. Magyarországon a veleszületett rendellenességek születéskori gyakorisága 6,5%. Ezt általános kockázatnak nevezzük, mellyel minden szülőnek számolni kell. A rendellenességek többsége szerencsére jól gyógyítható. A gyermek önálló társadalmi életre való képtelensége viszont súlyos lelki és anyagi terhet jelent a család számára. Ezt a terhet az idősebb szülők jobban viselik. Jobb anyagi lehetőségük, magasabb fokú lelki intelligenciájuk, általános műveltségük a fogyatékos gyermek számára elviselhetőbb miliőt, a dinamikusabb testi és értelmi fejlődés lehetőségét biztosíthatja. A szülők korai elveszítése vagy munkaképtelenné válása esetén viszont a gyermek élete könnyen tragikusra fordulhat, így jövőjének biztosítása a szokásosnál is sokkal nagyobb körültekintést igényel.

10. A meglévő egészséges és beteg gyermekek számának jelentősége

A késői gyermekvállalás motivációjának ereje nagymértékben függ az egészséges és beteg gyermekek számától. Az egészséges gyermek hiánya, sok esetben, oly mértékben készteti az anyát a gyermekvállalásra, hogy olykor ténylegesen fennálló anyai életveszély sem tántoríthatja el. Máskor, a fogyatékos gyermek által okozott életminőség-romlás a minimális veszély vállalásától is elriasztja az anyát. A végső döntés a szülők motiváltságának és ellenérzéseinek az eredője. Az idősebb szülők döntései általában megalapozottabbak.



Az idősebb anyai korban történő gyermekvállalás tényleges veszélye

A magasabb életkorban vállalt terhességet mindenképp szent elhatározásnak kell tekintenünk. Arra azonban senkit sem bíztatnánk, hogy az első szülést 30-32 év fölé időzítse. Ennek oka, hogy a fogamzóképesség 30 év felett rohamosan csökken. Míg az éves (szándékos) teherbeesési arány 20-30 év között 80% (egészséges szülők esetén), addig 30-35 év között ez az arány már csak 65%. 35 év felett a fogamzóképesség-zavarok kezelése is eredménytelenebb. A túlzott kivárásnak súlyos következménye a gyermektelenség.

Az idősebb korban vállalt anyaság társadalmi jelentősége

Az orvosgenetikus a genetikai tanácsadás során a társadalom érdekeit is képviseli, de sohasem a családtervezők érdekei ellenében! Az idősebb korban történő gyermekvállalás nemcsak a születésszám kívánatos emelkedését eredményezi. Megszületésük komoly hozzájárulás lehet hazánk társadalmi fejlődése személyi feltételeinek megteremtéséhez. Az esetleges veszélyek minimalizálása, természetesen, többletráfordítást igényel. A szükséges anyagi eszközök rendszerbe állításán túl a ma még elutasító orvosi szemlélet gyökeres megváltoztatására is szükség lenne. Forrás: HáziPatika

A baba fejlődési szakaszai (1-6 hónapos korig)



A baba fejlődési szakaszai (7-12 hónapos korig)



A baba fejlődési szakaszai (13-18 hónapos korig)



A baba fejlődési szakaszai (19-24 hónapos korig)



A baba fejlődési szakaszai (25-30 hónapos korig)



A baba fejlődési szakaszai (31-36 hónapos korig)



2009. december 1., kedd

A baba fejlődése



Az átfordulás
Amint a baba képessé válik megtartani a fejét és már kezdi megtanulni, hogyan maradjon ülve egyedül, eljön az ideje az első átfordulásnak is. Gyakorlatilag meg fogja tanulni, hogyan forduljon át önállóan a hátáról a hasára, majd vissza. Ennek az új tudományának a segítségével felfedezi a helyváltoztatás örömét is. Az első átfordulá kivitelezésére ösztönzőleg hathat egy távolabb levő játék, vagy akár maga a szülő.

Mikor kezd el kifejlődni ez a képesség?

Esetlegesen a baba már 2-3 hónaposan képes lehet átfordulni a hasáról a hátára, viszont a hátfekvésből a hasra forduláshoz erősebb nyak és karizmokra van szükség. Ezt a szükséges fizikai erőt pedig úgy 5-6 hónapos korára éri el a baba.
Hogyan fejlődik ki?

A 3 hónapos babák, ha a hasukra fektetjük őket, már mini fekvőtámaszokat gyártanak. Ez nagyon jó tréning nekik a karok megerősítéséhez, ami elengedhetetlenül szükséges lesz majd az átforduláshoz.

5 hónaposan már olyan szinten megerősödik a baba, hogy képes teljesen kinyomni magát hason fekvésből, olyan homorítással, hogy a mellkasa nem éri a talajt. 6 hónapos korára, annyira megedzi a kis izmait, hogy teljesen készen fog állni az átfordulásra. Igaz, a leggyakrabban a hasukról fordulnak át először a hátukra, de a fordítottja is előfordulhat, és az is teljesen normálisnak számít. Az első átfordulás nagy örömet okoz mindenkinek, beleértve a babát is.

Sok baba első közlekedési módja lesz az átfordulás, míg mások kihagyják a portyázásnak ezt a módját és az ülés, csúszás, mászás sorrendet fogják preferálni. Addig, amíg a kicsi folyamatosan új dolgokat sajátít el, és érdeklődést mutat a környezetének a felfedezésére, csöppet sem kell aggódni, ha nem követi a fent említett sorrendeket.
Mi lesz a következő?

A baba az átfordulások segítségével fejleszti és erősíti a láb, nyak, hát és a kar izmait. Ezekre az izmokra nagy szüksége lesz majd az önálló üléshez és a mászáshoz. A legtöbb baba 6-7 hónaposan lesz képes először felülni egyedül, a mászás csak ezután fog következni egy kicsivel később.
Miben segíthet a szülő?

Játékosan lehet ösztönözni a babát új képességének a használatára. Helyezzünk a látóterébe, el nem érhető távolságra valamilyen feltűnő színű játékot, vagy feküdjünk le mellé, kicsit távolabb, és figyeljük meg, hogy közelebb próbál-e kerülni átfordulásokkal.

Mindig dicsérjük meg és mosolyogjunk rá, ha próbálkozik.

3 hónapos korig nem jellemző, hogy a baba átforduljon, de a biztonság kedvéért, mindig tegyük az egyik kezünket a dereka alá pelenkacsere alkalmával. Soha ne hagyjuk a babát őrizetlenül ágyon, vagy más magas bútoron, még az újszülöttet se! Nem lenne kellemes élmény az első átfordulás után az orvosnál kikötni.
Mikor kezdjünk el aggódni?

Ha a baba 6 hónapos koráig nem képes átfordulni, és más módon sem igyekszik helyet változtatni, felfedezni a környezetét, mindenképp beszéljük meg ezt az orvossal. A babák nagyon eltérően fejlődnek, némelyek sokkal hamarabb átfordulnak, mint az átlag, míg mások ezt a lépcsőt egyszerűen kihagyják. Az viszont baj, ha a kicsi nem halad tovább az ülés és a csúszás-mászás felé vezető úton. Tartsuk észben, hogy a koraszülött babák az összes fejlődési szintet később érik el. Szocializálódás
Hogyan tanulja meg a baba a többi emberrel való kapcsolatát? Mikor kezd el barátkozni? Valójában ezek mind veletek, a szülőkkel kezdődnek. Ti vagytok gyermeketek első játszótársai, ti vagytok a legfontosabb emberek az életében. Felvillanyozza őt,ha meghallja a hangotokat, ha látja az arcotokat és ha megérintitek egymást.Segítségetekkel gyermeketek megismeri a többi embert is, és elkezdi élvezni mások társaságát is. Ez a gyermek szociális fejlődésének a kezdete.
Mikor veszi kezdetét e folyamat?


A születése pillanatától a kisbaba reagál környezetére, embertársaira. A baba első életévét elsősorban a tárgyakkal való manipulálás, a különböző mozgásformák elsajátítása, ill. egyéb képességeinek fejlesztése tölti ki. Előbbiek miatt a konkrét értelemben vett szocializáció egyelőre háttérbe szorul.

Úgy 2 éves kora körül, a baba kezdi észrevenni nem csak a felnőtt, de a gyerek társak jelenlétét is, ám egymással még nem, csupán egymás mellett tevékenykednek. Amint a többi képesség kifejlődésével, a szocializálódással is vele járnak a kísérletezgetések és a hibák tömkelegei, és így addig csiszolódik, amíg a gyermektársadalom értékes tagjává nem válik. Eleinte nem lesz hajlandó megosztani a játékait sem a többiekkel, de ahogy lassanként megtanulja beleérezni magát mások helyzetébe, egyre jobb játszópajtás válik belőle. 3 éves korára már egyre könnyebben szerez barátokat.
A fejlődés szakaszai
1 hónaposan:

A baba alapvetően társasági lény. Szereti, ha megérintik, ha hordozzák, ha rámosolyognak, gügyögnek hozzá. Az első hónap folyamán elkezd arcokat vágni. Imádja nézni a felnőttek arcát, számára a szülő a legérdekesebb lény a világon.
3 hónaposan:

Mostanra a baba az ébrenlét idejét a körülötte történő dolgok megfigyelésével tölti. Ilyenkor eshet meg az első átfutó mosoly emlékezetes pillanata is. Hamarosan folyamatos lesz a mosolygással kommunikálás, amikor is küld egy–egy mosolyt felénk gurgulázással kombinálva és várja a reakciónkat.
4 hónaposan:

A baba nyitottá válik az idegenek felé, esetleg kisebb sikollyal üdvözlik az új arcokat. Ugyanakkor senki sem ér fel anyával és az apával. Számunkra tartogatja a legnagyszerűbb, legkedvesebb reagálásait, annak biztos jeleként, hogy számára mi vagyunk a legkedvesebbek.
7 hónaposan:

Ilyen korban még túlságosan el vannak foglalva az egyéb képességeik gyakorlásával, fejlesztésével ahhoz, hogy valóban játszótársává váljanak más gyerekeknek. Ha két ilyen korú gyermeket ültetünk egymás mellé játékok közé, többnyire eljátszogatnak magukban, egymás mellett ülve, és nem foglalkoznak a másikkal.

Amint mobilabbá válik a kicsi, elkezd érdeklődni a többi gyermek iránt is. Egyelőre a reakció kimerül egy mosolyban, felé nyúlásban, vagy egymás hangjelzéseinek ismétlésében.

Továbbra is a közeli családtagokat részesítik előnyben. Esetleg elkezdenek félni az idegenektől, vagy elválasztási félelemmel küzdenek. Előbbiek miatt nem tanácsos ebben a korban idegenekre (pl: babysitterre) bízni, hiszen még nagyon erősen ragaszkodik a pici hozzánk.
12 hónaposan:

Egy éves kora körül a baba antiszociális tüneteket mutathat – pl., elkezd sírni, ha magára hagyjuk, vagy ha más veszi fel, rajtunk kívül. Sok gyermek éli át az ún. szeparációs (elválasztási) félelmet, amely 10 és 18 hónaposan csúcsosodik ki. A kicsi csak és kizárólag a szüleit hajlandó elfogadni, és aggodalom tölti el, ha nem vagyunk a közelében. Csak a jelenlétünk képes többnyire megnyugtatni.
13-tól 26 hónaposig:

A most már totyogó kisbaba elkezd érdeklődni a világ iránt, különösen a hozzá fűződő viszonya alapján. Ahogy megtanul beszélni, kommunikálni másokkal, megtanul barátkozni is. Felfedezi más gyermekek társaságát kortól, nemtől függetlenül. 1 és 2 éves kor között a kicsi meglehetősen félti a játékait, mondhatni irigy, annak ellenére, hogy a szülők igyekeznek jószívűségre nevelni. Feltűnhet, hogy hosszasan figyelik kis barátaik tevékenységét és utánozzák is őket (párhuzamos szemlélődés). Egy idő után kezd öntudatára ébredni, elkezd harcolni a függetlenségéért, és bizonyításképpen nem hajlandó az utcán megfogni a kezünket, vagy dührohamot kap, ha valamit nem engedünk meg neki, amit a fejébe vesz.
24-től 36 hónaposig:

2 és 3 éves kor között a gyermek kissé én központúvá válik. Nem foglalkozik túlságosan mások érzelmeivel. Gondolkozásának jellemző vezérfonala, hogy mindenki vele érezzen együtt. Nem kell megijedni ettől a jelenségtől. Idővel majd megtanulja, hogyan ossza meg érzéseit másokkal és teljesen megváltozik a viselkedése. Erre az időszakra jellemző a barátságok kialakulása.
És a folytatás...

Ahogyan nő a kisgyermek, egyre jobban vonzódik mások, elsősorban gyermekek társaságához. Egyre többet tanul meg arról, hogyan reagáljon bizonyos helyzetekre, és a játszótársakban egyre nagyobb örömét leli. Különleges, örökké tartó barátságok születhetnek ebben a korban.

A szülő szerepe

Töltsünk minél több időt a babával az első hónapokban. Szeretni fogja a figyelmünket, és élvezettel sajátítja el az arckifejezéseket, gesztusokat. Hívjunk barátokat, nagyszülőket vendégségbe. A baba nagyon szereti a látogatókat, kortól függetlenül, különösen, ha körberajongják.

Ne aggódjunk, ha a kicsi eleinte húzódozik az idegenektől, 7 hónapos kor táján ez normális jelenség.

Ha a kicsi sírni kezd, amikor a rokonok ölbe veszik, vegyük vissza, amíg újra megnyugszik. Beszélgessünk hozzá, játsszunk vele, miközben közel állunk az említett személyhez. Lassan próbáljuk meg újra átadni a picit. Ha újra sírni kezd, vegyük vissza és próbálkozzunk kicsit később.

Ha nem is tudunk állandóan a baba látóterében lenni, azért rendszeres időközönként jelenjünk meg előtte, tudatosítsuk benne, hogy "nem vesztünk el", állandóan a közelében vagyunk.

A kis totyogókra nagyon jó hatással van a kicsit nagyobb gyermekek társasága. Próbáljunk játszótársakat szervezni a kicsinek, ha vannak kisgyermekek a rokonságban, rendszeresen járjunk velük össze!

Még ha az önzőség teljesen természetes is 2-3 évesen, nem lehet elégszer hangsúlyozni a helyes viselkedési minta jelentőségét. A jelenlétében különösen hallhatóan használjuk a „kérem szépen” és a „köszönöm” kifejezéseket, dicsérjük a jól elvégzett feladatok végrehajtóit. Látványosan kínáljunk meg másokat is az édességünkből, adjuk kölcsön az újságot. Igyekezzünk gyerektársaságba vinni a kicsit. Hamarosan megtanulja, hogyan szerezzen magának kis barátokat.
Mi adhat okot aggódásra?

Ha a baba nem mutat semmilyen érdeklődést mások iránt rajtunk kívül egy éves koráig, hiába próbálkozunk, vagy ha még velünk sem lép kontaktusba. Ebben az eseteben beszéljünk gyerekorvossal.

Ha az 1 és 3 év közötti kicsi különösen barátságtalanná válik a többi gyermekkel szemben, és nagyon irigy a játékaira. (Megüti a játszótársait, esetleg karmol, harap.)

Ha túlzottan agresszív, képtelen úgy játszani a többi gyermekkel, hogy ne ütné, harapná, lökdösné meg őket, szintén szükségessé válhat a gyermekorvos felkeresése. (Az ilyen durva viselkedések gyakran valamilyen félelem vagy bizonytalanság érzet következményeként lépnek fel.) Minden gyermek barátságtalan néha, de a huzamosan fennálló agresszivitás szokatlan, nem természetes jelenség. A fogás
A manipuláció elsajátítása teszi képessé a babát a játékra. A fogás, a tárgyak megragadása egyben az első lépés azon az úton, ami az önálló étkezéshez, majd később az olvasáshoz, íráshoz, rajzoláshoz és a teljes önállósodáshoz vezet.
Mikor kezd el kifejlődni ez a képesség?

Az újszülöttnek veleszületett képessége, hogy megfogjon tárgyakat, de az igazi koordinált finommozgás, a differenciáltabb kézmozdulatok egy éves kor táján jelennek meg. Három hónapos korában kezd el intenzívebben dolgozni ezen a képességén a baba és minden eltelt hónap egy-egy ugrást jelent a fejlődésében.
A fejlődés szakaszai:
Újszülöttől 2 hónapos korig:

A csecsemő már születésekor rendelkezik fogás reflex-szel. Próbáld ki! Érintsd meg a kicsi tenyerét az ujjaddal, és látni fogod, hogyan fonódnak rá a pici ujjak a tiédre. Az első nyolc hétben ez még egyértelműen ösztönös cselekedet a részéről, nem akaratlagos.

A pici a kezét többnyire ökölbe szorítva tartja eleinte, majd elkezdi nyitogatni és zárogatni, valamint tanulmányozni saját kezecskéjét. Próbálkozik a puha tárgyakat megfogni, markolássza őket.
3 hónaposan:

Még mindig nem tudja tökéletesen megfogni azt, amit akar, de már ügyesen püföli a játékokat és más tárgyakat. Fejlődik a szem-kéz koordinációja, észleli a dolgokat, meg akarja fogni őket, és mindent megtesz azért, hogy elérje őket. Nagyon jól fejlesztik készségeit az olyan játékok, ahol a pici a hátán fekszik, és fölötte konzolon színes figurák lógnak elérhető távolságban, ill. egy kicsit magasabban.
4- 8 hónapos korig:

4 hónaposan már képes nagyobb tárgyakat megfogni. A borsó méretű tárgyak megfogásával még akadnak problémák, de a kézügyesség fejlődésével később már ez sem jelent majd problémát. Kicsivel az első fog megérkezése előtt (valahol 3 és 12 hónapos kor között) a baba elkezdi felszedni a tárgyakat itt is-ott is, és a szájába gyömöszöli. Az etetésnél még nem tudja biztosan tartani a kanalat, de már kitartóan próbálkozik. Képessé válik magához söprögetni, terelgetni a tárgyakat és már egyik kézből a másikba is rakosgatja azokat.

Mostantól az értékesebb, féltett dolgok nincsenek biztonságban, célszerű a baba hatókörén kívülre helyezni őket. Győződjünk meg róla, hogy a lakásunk biztonságos a gyermek számára, nincsenek apró, lenyelhető dolgok, amelyek fulladást okozhatnak.
9 hónapostól egy éves korig:

A baba számára a dolgok megfogása már nem jelent olyan komoly erőfeszítést, mint eleinte. Kezd szembetűnőbb lenni a bal, vagy a jobb kéz használatának a preferálása, bár a jobb, illetve a bal kezesség 2-3 éves korban ismerhető fel náluk egyértelműen. Egyre jobban fejlődik a felcsippentő mozdulat, melynek köszönhetően apró tárgyakat is képes felvenni a hüvelyk és a mutató ujjak használatával. A mozgáskoordináció fejlődésének köszönhetően, hamarosan egész ügyesen tudja a kicsi tartani a kanalat, de igazából szívesebben eszik a szabad kezével, a másikban az evőeszközt szorongatva.
A következő lépcsőfokok

Amint a kicsi kifogástalanul képes fogni, hamarosan elkezd velük dobálózni, úgy hogy jó lesz vigyázni! Jól válogassuk meg a játékait!

Egy éves korára felfedezi a labdázás élvezetét, tornyokat épít, szét és össze „szerel” dolgokat. Két évesen már megmutatkoznak a pici művészi hajlamai is, felfedezi a rajzeszközöket, és elkezdi rajzolásra, irkálásra használni őket.
A szülő feladata

A fogási reflex fejlesztése érdekében helyezzünk feltűnő színű tárgyakat kissé távolabb, mint hogy elérhetné, és bíztassuk a picit, hogy fogja meg.(vigyázzunk, ne tegyük túl messze a tárgyat, mert azzal csak frusztráljuk). Adjunk a keze ügyébe minél több olyan tárgyat, amit képes megfogni. (pl. puha tárgyakat, gumigyűrűt, rágókákat) Később, amikor a hüvelykujj és a mutatóujj használatát gyakorolja, felügyelet mellett adjunk neki jól átfőtt borsószemeket, főtt répaszeleteket. Az olyan ételeket, amelyek vízben nem áznak szét, ne adjunk neki, illetve zárjuk el. (mogyoró, nyers sárgarépa…)
Mikor kezdjünk aggódni?

Ha a baba nem érdeklődik a tárgyak, játékok iránt a 8. hét végéig, vagy nem igyekszik megérinteni, felvenni őket a 9. hónap végéig, beszéljünk a gyermekorvossal az aggodalmainkról. A koraszülött gyermekeknél jellemző a lemaradás a fejlődésben, de azért szakorvos segítségével ellenőrizzük, hogy elfogadható időhatárok között marad-e a csúszás.

Amit a fitymáról feltétlenül tudni kell...

Nem múlik el nap, hogy ne jelentkezne kórházunkban jónéhány anyuka kisfia "kukijának" rendellenessége miatt. A problémát többnyire az okozza, hogy a gyermek fitymája nem húzható hátra. A "Kell-e húzogatni?","Mikor kell elkezdeni a húzogatást?" vagy a "Megelozhettük volna a fitymaszukületet, ha idoben elkezdjük húzogatni?" olyan kérdések, melyek pártokra osztják a játszóterek fiús-anya társadalmát, és melyek nagyon gyakran felmerülnek a gyermeksebészeti és urológiai szakrendeléseken. Bár manapság e betegségek gyógyítása a szakembernek nem okoz nehézséget, az alábbiakban, a szülok számára szeretnék a témában röviden rendet teremteni.

Ha a fityma nem húzható hátra, az többnyire két veleszületett oknak, vagy ezek kombinációjának következménye:

1. A letapadás igen gyakori, csecsemoknél és kisdedeknél nem is tekintjük rendellenességnek. Lényege, hogy a fityma belso felszíne és a makk lazán összenott. Ez, az életkor elorehaladtával, többnyire magától, minden beavatkozás nélkül megszunik. Problémát az okozhat, hogy a letapadt fityma mögül a faggyúanyagot termelo mirigyek váladéka nem tud kiürülni. Ha e felgyülemlett váladék befertozodik, kellemetlen betegség, gennyes fitymazsákgyulladás alakul ki.
2. Egészen más természetu elváltozás a fitymaszukület. Mint a neve is mutatja, ilyenkor a fityma hátrahúzását a szuk bor akadályozza. Az elváltozást - súlyossága szerint - két fokozatba sorolhatjuk: míg abszolút szukület esetén az elobor hátrahúzása teljességgel lehetetlen, relatív szukületnél a fityma hátrahúzása több-kevesebb nehézség árán lehetséges. Ez utóbbi esetben, a feszülés miatt a bor gyakran berepedezik és gyuruszeruen elszorítja a hímvesszot. Tudni kell, hogy a csecsemokori fitymaszukület is javulhat az életkor elorehaladtával. 3 éves korig az enyhe, relatív szukületek kinohetok, az abszolút szukületek pedig gyakran relatívvá szelídülnek.
3. Nagyon gyakori az elobbi két elváltozás együttes elofordulása. Ilyenkor a letapadás többé-kevésbé súlyos fitymaszukülettel párosul.

Mint már említettem, a hímvesszon, a makk mögött, számos, faggyúszeru anyagot termelo mirigy helyezkedik el. Ha a rendszeres tisztálkodás hiányában ezek váladéka nem kerül eltávolításra, elobb-utóbb gyulladásos betegség jelentkezik. Ennek megelozésére a fityma rendszeres hátrahúzása és a hímvesszo szappanos mosása elengedhetetlen. De mit tegyünk, ha gyermekünk fitymáját nem tudjuk hátrahúzni?

A válasz banálisnak tunik: mutassuk meg hozzáérto szakembernek, aki eloször eldönti, hogy mi a panasz oka, majd a kóroknak megfeleloen ad javaslatot az orvoslásra. A gyógyítás ugyanis kórokonként más és más.

1. Tisztán letapadás esetén a gyógyítás a fitymának a makkról történo leválasztása. Ez történhet fokozatosan, óvatos húzogatással, amit a szülo otthon is végezhet, de történhet muszeresen is, kórházban.
2. Fitymaszukület esetén a megoldás egyértelmuen mutéti. Fontos tudni, hogy a szuk elobort húzogatással tágítani nem lehet. A húzogatás ilyenkor - sokszor alig látható - berepedezéshez, kisebesedéshez vezet. A sebek pedig hegesedéssel gyógyulnak, ami a bor rugalmasságának elvesztéséhez, a szukület fokozódásához vezet.
3. Kombinált formáknál jó eredményt csak mutéttel lehet elérni, hiszen a letapadt fitymának a makkról történo leválasztása nem oldja meg a problémát, a társulóan szukebb elobor húzogatása viszont annak berepedezését, hegesedését és a szukület fokozódását okozza.

Mikor idoszeru a kezelés?
Mint az elobbiekben említettük, a letapadás csecsemo- és kisdedkorban szokványos, nem tekintjük kórosnak. Ugyancsak gyakran figyelheto meg fitymaszukület is, mely 3 éves korig magától megszunik, vagy jelentosen javul. Így a letapadás leválasztását 2 éves, a fitymaszukület miatt végzett mutétet 3 éves kor körül tartjuk elvégzendonek. Kombinált formáknál értelemszeruen érdemes megvárni a 3 éves kort, hiszen a fitymaszukület spontán javulásának lehetosége eddig adott. A vizelés megfigyelése azonban már újszülöttkorban elengedhetetlen, mert a nehezített vizelés azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Egy gyufaszálnyi vastagságú, eroteljes ívu vizeletsugár esetén beavatkozás nem szükséges. Kivételt képeznek azon esetek, amikor a fityma alatt nagymennyiségu faggyú szaporodik fel. Ilyenkor - a fenyegeto gyulladás megelozésére - letapadás esetén a fityma leválasztását, szukület esetén mutétet végzünk.

Milyen mutétet végzünk fitymaszukület esetén?
Két elvileg eltéro mutéti eljárás, és e ketto kombinációjával számtalan egyéb megoldás lehetséges. Szinte nincs is két sebész, aki egyformán végezné.

1. Circumcisió (körülmetélés): a fityma eltávolítása. Hatására a makk fedetlenné válik. A sivatagban élo népek által több ezer év óta gyakorolt osi eljárás, melyet ma, hygiénés meggondolások alapján, szinte minden észak-amerikai fiún elvégeznek.
2. A fityma bemetszése: az elobor továbbra is fedi a makkot, de mivel lebernyegszeruen szétnyílik, esztétikai hatása nem mindig megfelelo.
3. Egyéb plasztikai megoldások az elozo két alapmutét kombinációjával igyekeznek elérni a makk fedettségét és megfelelo esztétikai hatást. Hátrányuk, hogy néha újra beszukülnek.

A mutéti eljárás megválasztása a szülovel való megbeszélés alapján történik. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy nem minden betegnél választhatók tetszolegesen az elobbiekben felsorolt mutéti lehetoségek. Igen szuk vagy heges fityma esetén például csak circumcisió javasolt, mert a másik két mutéti típus végzése vagy igen csúnya eredményt adna, vagy nagy valószínuséggel magában rejtené az újra-beszukülés lehetoségét.

Összefoglalva:
Ha a gyermekünk fitymája nem húzható hátra a "Húzogassuk? - Ne húzogassuk? - Mikor húzogassuk?" kérdést ne a játszótéren döntsük el, hanem forduljunk szakemberhez, aki biztosan segíteni fog megtalálni a legmegfelelobb, "legtestreszabottabb" megoldást.

Szerzo: Dr. Kerényi Imre

A fityma


A fityma vagy más néven előbőr (lat. praeputium) a férfi nemi szerv része, a hímvessző végén a makkot fedő visszahúzható, illetve erekció esetén visszahúzódó dupla bőrredő. A hímnemű emlősállatok többségének nemi szerve rendelkezik a makkot védő bőrréteggel, de a fityma kifejezést a mindennapi szóhasználatban az emberi férfi nemi szerv részét alkotó bőrredőre szokás használni.
A fityma egy kettős bőrredő, nyugalmi állapotban általában teljesen vagy részben a makkra simul. Két, különböző jellegű részből áll. Külső része az ún. külső fityma, amelynek felülete, jellege megegyezik a hímvesszőt borító bőrfelülettel. A nyugalmi állapotban a makkal érintkező ún. belső fityma azonban más jellegű, a szemhéj és a szájüreg belső bőrfelületeire hasonlít. Rugalmasan, szorosan simul a makkhoz. A fityma végét alkotó gyűrű gazdag idegvégződésekben, így a szexuális tevékenység során is szerephez jut. A fityma a pénisz alsó részén a fitymafékkel kapcsolódik a makkhoz.
A fityma elhelyezkedése a hímvesszőn. Balra a fityma visszahúzott állapotban a merev hímvesszőn. Középen a makk alulsó része, középen a makkot a fitymával összekötő fitymafék. Jobbra: a nyugalmi állapotban lévő hímvessző, amelynek makkját a fityma takarja.
Mérete felnőttkorban egyénenként igen eltérő lehet. Gyermekkorban többnyire teljesen beborítja a nyugalmi állapotban a makkot. Felnőtt korban a férfiak egy jelentős részénél csak részlegesen fedi a makkot.
A fityma nyugalmi állapotban védi a makk idegvégződésekben gazdag és érzékeny bőrét a mechanikai hatásoktól és szennyeződésektől. A fitymán található idegvégződések a szexuális tevékenység során a szexuális ingerek keltésében is részt vesznek. A fityma további szerepéről az orvostudományban még napjainkban is viták folynak. Létezik olyan elmélet, amely szerint a közösülésnél a női hüvelyben mozgó pénisz makkján fel-le gördülő fityma szerepet játszik az orgazmus kialakulásában. Más elméletek a fitymával rendelkező és azzal nem rendelkező (körülmetélt) férfiak körében végeztek felmérések eredményeire hivatkozva, miszerint a szexuális funkciókban nem találtak érdemi eltéréseket, cáfolják ezt a nézetet.
Tisztálkodás
A makk és a fityma között fehér színű, faggyúszerű váladék (szmegma) keletkezik, amelyet a makk peremén elhelyezkedő mirigyek termelnek. A felgyülemlett és bomlásnak indult szmegma gyulladás forrása lehet, ezért a napi tisztálkodás során fontos a makk tisztán tartása is, ez a fityma hátrahúzása után végezhető el.
A fityma betegségei
Fitymaszűkület
Fitymaszűkületről beszélünk, ha a fitymát alkotó bőrredő nyílása szűk. Ilyen esetben az erekció során a megnagyobbodott makkról a fityma egyáltalán nem, vagy csak nehezen húzható hátra. A fitymaszűkület megnehezíti a hímvessző tisztán tartását. A fityma és a makk között felgyűlő váladék gyulladást okozhat. Szexuális tevékenység – közösülés, maszturbálás – során a szűk fityma berepedhet, a kialakuló hegek miatt a fitymaszűkület tovább súlyosbodhat, visszatérő gyulladások forrása lehet. Felnőttkorban gyakran kíséri a cukorbetegséget fitymaszűkület.

A fitymaszűkületet műtéti eljárással korrigálják, mértékétől függően a fityma teljes vagy részleges eltávolításával. Kismértékű fitymaszűkület esetén gyakran elég csak a fityma szélének a bemetszése néhány helyen - bár ez esztétikailag megkérdőjelezhető végeredménnyel járhat. A beavatkozás ambuláns ellátás keretében, helyi érzéstelenítés mellett történik. Az elhanyagolt, kezeletlen fitymaszűkület következtében nagyobb eséllyel alakulhat ki péniszrák.
Rövid fitymafék
A fitymával kapcsolatos problémák közé sorolják a fitymafék rövidségét. A fitymát a makk alsó pereméhez kapcsoló húrszerű képződmény a szexuális tevékenység során feszül, ezért berepedhet. A rövid fék ambuláns műtéti beavatkozással egyszerűen korrigálható, amikor a fitymaféken egy kis bevágást ejtenek.
Fityma letapadása
Csecsemőkorból visszamaradó rendellenesség. Születéskor a fiúgyermekek fitymája hozzá van tapadva a makkhoz. Néhány hónapos korban a fityma és a makk szövetei fokozatosan elválnak egymástól, a fityma hátrahúzhatóvá válik. Gyakran előfordul azonban, hogy a fityma részlegesen vagy teljesen letapad, és nem húzható hátra. A letapadt fityma gyulladást okozhat, és gyakran párosul fitymaszűkülettel, ezért orvosi beavatkozást igényel. Ennek során a fitymát az orvos egyszerűen hátrahúzza.
Körülmetélés
A körülmetélés a fityma egészségügyi, vallási okok, vagy egyéb meggyőződés miatt végrehajtott orvosi eltávolítása. Körülmetélés során a fitymát sebészi úton, helyi érzéstelenítés mellett teljesen eltávolítják, így az nyugalmi esetben sem borítja a makkot. Egyes országokban vallási meggyőződés, vagy a tradíciók miatt már gyermekkorban végrehajtják a körülmetélést.